A gyermekek iskolai gerincvédelme: válasz az ombudsmannak

Az alábbi linken olvasható az Prof Dr. Szabó Máté Alapvető Jogok Biztosának levele a Magyar Geringyógyászati Társasághoz, amelyben álláspontunk megfogalmazását kéri a gyermekek gerincének egészségvédelmével kapcsolatosan.

Ombudsman állásfoglalás kérése (2013.02.05)

Az itt felvetettekre válaszul megfogalmazott álláspontunk alább olvasható:

Tisztelt Biztos Úr!

Örülök, hogy a gyermekek egészséghez fűződő joga keretén belül a gerincük egészséges fejlődésére ható körülményeket, különösen a megelőzési és kezelési lehetőségeket vizsgálja, különös tekintettel arra, hogy minden iskolás gyermek számára egyenlő módon hozzáférhető-e (a nehéz iskolatáska miatt) nélkülözhetetlen tartásjavító torna. A mai mozgásszegény, ülő életforma miatt ugyanis a gyerekek körében tömegessé váltak a tartáshibák, s ez tennivalókat, feladatokat von maga után. Az egyik legfontosabb tennivaló a mindennapi testnevelés, ez a köznevelési törvény alapján végre megvalósul. A másik legfontosabb tennivaló a tartásjavító torna végzése minden tanulóval. Ezért az is nagyon jó, hogy Ön az ehhez való egyenlő hozzáférést vizsgálja. Az Ön vizsgálati célja azonban nem teljesíthető, ha Ön a gyógytestnevelést vizsgálja, hiszen a gyógytestnevelésre nem juthat el minden iskolás tanuló, csak az iskolaorvos által oda irányítottak. Ahová viszont minden tanuló eljut, az az iskolai testnevelés. A nélkülözhetetlen tartásjavító torna tehát csak úgy válhat egyenlő módon hozzáférhetővé minden tanuló részére, ha a testnevelés óra keretében végzik. Így az Ön által megfogalmazott célok érdekében nem a gyógytestnevelés feltételeit kellene vizsgálnia, hanem a testnevelést (a megelőzés színtere), illetve az egészségügyi ellátórendszert (a kezelés színtere).

Kérdéseire az alábbiakat válaszolom:

Az Oktatási Minisztérium (OM) figyelembe vette az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (ESZCSM) ajánlását, miszerint a tanuló testsúlyának 10 %-át nyomhatja a becsomagolt iskolatáska, s ezt az állásfoglalást meg is jelentette az Oktatási Közlöny 2004. szeptemberi számában (ld. melléklet). A nehéz iskolatáska kérdésében is segítséget, védelmet jelent a mindennapi testnevelés és az abban végzett tartásjavítás – hiszen ezek által az izomzat kellő teherbírása tud létrejönni, ami a táska (és az élet terhei) viselésére is felkészít. A 23/2004 (VIII. 27) OM rendelet 22. §. (11) bekezdése sajnos nem jól szabályozza az iskolatáska súlyát, ezért a jogszabály esetleges pontosítása is tanácsos, bár a betartatása, ellenőrzése nehezen valósítható meg. Emellett a szülők részére történő tájékoztatás is fontos lenne: pl. főműsoridőben lehetne a TV-ben rövid egészségnevelő spotokat vetíteni, melyek között a gyermek gerincének védelme, azon belül az iskolatáska kérdése is szerepelne. A TV2 most gyermekcsatorna lett, ide nagyon jól illene a gyerekek egészségét érintő spot-sorozat. Az EDUVITAL Nonprofit Egészségnevelési Társaság (www.eduvital.net) már dolgozik a TV2 vezetésével egy egészségnevelő műsor-sorozat tervezésén, s ebben a Magyar Gerincgyógyászati Társaság (MGT) is együttműködik.  

A testnevelési órákat az 1-4. évfolyamon nem mindig olyan tanító tartotta eddig, akinek testnevelésre vonatkozó speciális képzettsége lett volna, bár ezt már régen kértük az egészségügy részéről. Most ebben jó irányú változás történt, az új köznevelési törvény szerint testnevelő vagy speciális testnevelési képzettségű tanító tarthat testnevelés órát. Most végre elkezdődött a mindennapi testnevelés felmenő rendszerű bevezetése is, s ennek részeként heti 1 órát néptáncra javasoltunk fordítani. Ennek oktatására nem feltétlenül szükséges testnevelő, hanem olyan pedagógus, aki néptáncoktatásra vonatkozó képzettséggel rendelkezik (akkreditált pedagógus-továbbképző programok vannak erre).

  Gyógytestnevelést elvileg gyógytestnevelő tanárnak kell tartania. A közoktatási törvény már régebb óta lehetőséget adott arra, hogy ha az iskola úgy látta jónak, gyógytornászt is alkalmazhatott a gyógytestnevelő helyett. A gyógytestnevelés-gyógytorna kérdésre még visszatérek.  

A testnevelő tanári és gyógytestnevelő tanári képzésben a tartásjavítás és a gerincvédelem jelen van, a képesítési követelmények közé a 44/2002. (III.1.) kormányrendelettel került be, s a felsőoktatási intézmények testnevelési tanszékeivel a MGT részéről 1995 óta dolgozunk együtt azért, hogy minél jobban oktathassák a biomechanikailag helyes testtartást kialakító és fenntartó speciális mozgásanyagot. A Nemzeti Alaptanterv és a testnevelési kerettanterv 2012. évi megújulása nyomán ez az együttműködés újra intenzívebbé vált.

 

Az iskolai mindennapos testnevelési órák tantárgyi követelményeiben a speciális tartásjavító torna helyes végzése minden tanulóval úgy szerepel, hogy a Nemzeti Alaptanterv (NAT) részévé vált 2003-ban, a kerettanterv részévé vált 2004-ben (idézetek a mellékletben). A NAT és a kerettanterv 2012. évi megújulását követően most az eddigieknél is hangsúlyosabban, pontosabban szerepel – a testnevelőkkel végzett közös munkánk eredményeképpen.

 

Az iskolaegészségügy a jogszabályban és szakmai irányelvekben előírt szűrővizsgálatok ill. a szükséges szakorvosi vélemények alapján határozza meg a tanulók testnevelési beosztását. A testnevelőknek ill. a gyógytestnevelőknek ebbe elvileg nincs beleszólásuk, ők azokkal a gyerekekkel foglalkoznak, akiket az orvos beoszt hozzájuk. Az Ön jelen vizsgálati célja szempontjából azonban lényeges ismeret, hogy a gyógytestnevelésnek a gyermekek gerinc-egészsége szempontjából nincs szerepe: a gyermekkori gerincbetegségben szenvedő tanulók kezelésére a gyógytestnevelés kevés (a gerincbetegség gyógyításához szükséges gyógytorna-kezelésre az egészségügyben dolgozó gyógytornásznak van képesítése és jogosultsága), a tömegesen előforduló tartáshibások részére pedig fölösleges (hiszen a megelőzést jelentő tartásjavításra minden tanulónak szüksége van, ezért azt a testnevelés részeként kell végezni minden tanulóval). Így a gyermekek gerincének egészséges fejlődésére, a megelőzésre és a kezelésre vonatkozó vizsgálatban nincs értelme a gyógytestnevelés vizsgálatának.

 

A testnevelők továbbképzési rendszerét mindenképpen meg kell újítani annak érdekében, hogy a mindennapi testnevelés a várt egészséghatásokat valóban elérje.

 

Javaslataim a gyermekek gerincének egészségvédelme érdekében:

1. Sokat segíthetne a mindennapi testnevelés hatékony megvalósulásában, vagyis a várt egészséghatások – köztük a gerincvédelem – elérésében, ha az Ön figyelme, vizsgálata kiterjedne arra is, hogy a most kiépülő tantárgygondozás (szakmai segítés) és tanfelügyelet (szakmai ellenőrzés) mennyire fogja figyelembe venni azokat az orvosi elvárásokat, melyeket az illetékes számos orvosi társasággal közösen megfogalmaztunk és megküldtünk az illetékes miniszternek és államtitkárnak. Ezeket, és a hozzájuk kapcsolódó szülői ajánlásokat az Ön tájékoztatása céljából mellékelem. A testnevelők továbbképzési rendszerében is ezen szempontok figyelembe vételének, az ezekre történő felkészítésnek megfelelő figyelmet kell kapnia.

2. Szintén sokat segíthetne a gerincbeteg gyermekek minél hatásosabb kezelésének megvalósulásában, ha az Ön figyelme, vizsgálata kiterjedne arra is, hogy a gerincbeteg tanulók hogyan jutnak hozzá a kezelésük legfontosabb eleméhez, a gyógytornász által megtanított egyéni gyógytornához, és az egészségügy hogyan segíti őket abban, hogy a megtanult gyógytornájukat rendszeresen végezzék is. Ezen a területen jelenleg nagyon gyér képet kapna Ön, ha most vizsgálódna.

3. Ezért a MGT, mint a témában illetékes interdisciplinaris szakmai társaság, most kívánja a szükséges lépéseket megkezdeni, hogy elérje: az egészségügyben jöjjön létre és az OEP finanszírozza az „iskolai utazó gyógytornászt”. Így a gerincbeteg gyerekek az iskolában heti 2x végezhetnék a gyógytornász szakszerű vezetésével a nekik szükséges egyéni gyógytornát (a gyógytornász csoportokban is meg tudja ezt oldani). – Most a gyógytornász kevéssé elérhető, de ha mégis, akkor is csak a betanítás idejére, ami után a gyereknek otthon már önállóan kellene a gyógytornáját csinálnia – ez viszont legtöbbször már elmarad. Igen gyakran pedig el sem jut a gerincbeteg gyermek a gyógytornászhoz, mert helyette gyógytestnevelésre osztják be (sokan összekeverik a gyógytornászt és a gyógytestnevelőt, a gyógytornát és a gyógytestnevelést).

4. Tájékoztatni kívánom Önt arról, hogy az iskolai gyógytornász fogalmát a pedagógiai szakszolgálat keretén belül is létre lehetett volna hozni (aminek keretén belül pl. a gyógytestnevelés és a logopédia is működik). Ez azért nem sikerült az elmúlt évek alatt sosem, mert bár a közoktatási-köznevelési vezetők értik a problémát, a gyógytestnevelők sikeresen akadályozták meg (a gyógytestnevelők pedagógusok, érthető, hogy a pedagógusok vezetői inkább az ő szempontjuk mellett állnak ki – bár az lenne a helyes, ha a vezetők a gyermekek érdekeit helyeznék előtérbe). A pedagógiai szakszolgálat részeként történő megvalósítás helyett így nem marad más lehetőség, mint az egészségügyben történő kialakítás és finanszírozás. Ha az OEP által finanszírozott iskolai gyógytornász létrejön, az iskolaegészségügy mindjárt kevesebb gyereket oszt majd be gyógytestnevelésre, így az élet előbb-utóbb megoldja az ésszerű forrás-átcsoportosítást is.

5. Tájékoztatom arról is, hogy az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) a Fodor József Iskolaegészségügyi Társasággal (FJIT) és a Magyar Védőnők Egyesületével (MAVE) együtt - a tartáshibák tömeges voltát látva - sokat segített, hogy a MGT 1995-ben indult prevenciós programja terjedhessen (ennek egyik célja a speciális tartásjavító torna helyes végzésének általánossá tétele a testnevelésben minden tanuló részére, másik célja a mindennapi testnevelés), és most közösen dolgozunk azon, hogy az iskolaegészségügyi szűrővizsgálat részévé tegyünk egy röviden végrehajtható, a testtartásért felelős izmok állapotáról tájékoztatást adó vizsgálatot, a Matthiass-tesztet. Ezzel az a célunk, hogy a testnevelők tartásjavító munkájának eredményességét kövessük – ez egyrészt népegészségügyi szempontból fontos adat részünkre, másrészt közvetett módon bár, de motiválhatja a testnevelőket a tartásjavítás pontos, hatékony végzésére.

 

Amennyiben további vizsgálataiban segítségére lehetek, örömmel állok rendelkezésére.

 

Budapest, 2013. február 19.

Dr. Somhegyi Annamária Ph.D.

 a Magyar Gerincgyógyászati Társaság elnöke,

 az Országos Gerincgyógyászati Központ prevenciós igazgatója,

 az OGYEI szakértője