Mi mindent kell tennünk az iskolában a gyermekek egészségéért? Erről olvashatnak rövid összefoglalást a továbbiakban.
A mindennapi testnevelés, majd az ezt is tartalmazó teljeskörű iskolai egészségfejlesztés bevezetése és országos elterjesztése érdekében az OGK prevenciós igazgatója 2003 óta dolgozhatott Hoffmann Rózsával, akihez Orbán Viktor miniszterelnök úr irányította. Sikert jelentett, hogy a 2010. júniusban felállt kormány programjában szerepel a „tudásra, erkölcsre, egészségre nevelés”, valamint a mindennapi testnevelés felmenő rendszerű bevezetése külön nevesítve is.
A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés bevezetését valóban fontosnak tartotta a népegészségügy is, a közoktatás-irányítás is. Az egészségügyi törvény 2011. júliusi módosítása az iskolaegészségügyi gondozás egyik feladataként tartalmazza a teljeskörű iskolai egészségfejlesztést (42.§ 1.a. bekezdése). A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés bevezetését előbb nagyszabású (25 milliárd Ft-os), a TÁMOP 6. és TÁMOP 3. közös forrásain alapuló pályázatkiírással kívánta elősegíteni a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (1276/2011 (VIII.10.) Korm. Határozat), azonban az ezt követően szükségessé vált forrás-elvonás miatt végül erre mégsem került sor. A projektszerű elindítás helyett azonban a köznevelés egészébe történő beépítést valósította meg a kormányzat az idevonatkozó jogszabályok megfelelő kialakításával:
1. A közétkeztetésről szóló EMMI-rendelet kibocsátása várható, ez teljesíteni fogja az egészséges táplálkozás korszerű elvárásainak kötelezővé tételét, miközben a helyi termékek felhasználását is segíti. A rendelet megjelenéséig az országos tisztifőorvos ajánlása van érvényben, mely a rendelettervezethez igen hasonló. A helyi termelés-helyi fogyasztás elősegítését szolgálja a Kormány által 2012. februárban elfogadott Nemzeti Vidékstratégia.
2. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27.§ (11) és 97.§ (6) bekezdése tartalmazza a mindennapi, azaz heti 5 testnevelés órát minden évfolyam részére, melynek megvalósítása felmenő rendszerben kezdődik 2012. szeptemberben az 1., 5. és 9. évfolyamon. A 87. § (1) bekezdése alapján pedig az 1985 óta megszűnt szakmai ellenőrzés is újra kiépül, ez a testnevelés megfelelő szakmai minőségének biztosításához szükséges.
3. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény egésze a nevelést állítja középpontba, mégpedig a gyermek testi-lelki egészségének elősegítésével, amit a törvény számos paragrafusa bizonyít. A lelki egészséget elősegítő művészetek alkalmazásának a köznevelésről szóló közbeszédben egyre nagyobb szerep jut, s a köznevelési törvényben lehetővé tett egész napos iskola /2011. évi CXC tv. 27. § (2)/, valamint a pedagógusok bérének állam általi biztosítása az időkeretet is megteremti ehhez.
4. Az egészség-ismeretek oktatása a most felújított Nemzeti Alaptantervben (NAT) jóval szélesebb körűen értelmezve jelenik meg, mint korábban, de az egészségnevelés, az egészséges életmódra nevelés egésze hangsúlyos eleme a köznevelési törvénynek is. Az egészség-ismeretek oktatását várhatóan továbbra is a modulszerű tantárgy ill. az egyéb tárgyakba történő beépítés szolgálhatja. Az oktatás hatékonyságának javulását az egészségügy segíteni fogja a TÁMOP 6. pályázati forrásaiból.
Vagyis a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés rendszerszerű megvalósítását az egészségügyi törvény, az új köznevelési törvény egésze, a megújult NAT és a készülő közétkeztetési rendelet együttesen elősegíti és elvárja.
A népegészségügy részéről az iskolák egészségfejlesztő tevékenységeinek segítését és nyomon követését kellene még megoldani a megfelelő szakemberekből álló segítő hálózattal.
Kapcsolódó cikk:
A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés országos megvalósítását elősegítő elemek a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvényben (megjelent
a Népegészségügy c. folyóirat 2012. szeptemberi számában).
